A dohányzás mint egészségkárosító tényező
A dohányzás mintegy 25 életet veszélyeztető betegség
vagy betegségcsoport okozója
A dohányzás következményei (egészségi vonatkozások)
A tüdő-, gége, a szájüreg, a nyelőcső és a hólyagrák egyik rizikófaktora a dohányzás
A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek.
A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője
A dohányzók között gyakori a fekélybetegség.
A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti.
A dohányzó férjek nemdohányzó feleségei között gyakoribb a tüdőrákos megbetegedés, mint a nemdohányzó férjek nemdohányzó feleségei körében.
A környezeti dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát.
A dohányzó várandós veszélyezteti saját és a születendő gyermeke egészségét.
A várandós időszak alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés, és a szülés körüli halálozás.
A kisbaba-várás időszakában az anya dohányzása a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő.E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata.
A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét! - Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait.
A várandós állapot vagy szoptatás alatti dohányzás, valamint a dohányfüstös környezet hatása növeli a „csecsemőkori hirtelen halál” gyakoriságát.
A várandós időszak alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója.
A kisbabát váró dohányzó anyák újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.
Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát.(A dohányzás miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot!)
A dohányzó várandósok újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy.
A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában, a kórfolyamat súlyosbításában.
A dohányzás impotenciát okozhat.
A dohányzás hátrányos a fogamzásra.
A dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb s a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint ez a nemdohányzók esetében észlelhető.- Általános az a megállapítás, hogy a dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók.
A mozgásszervi betegségek közül a combfej-pusztulás kialakulásában, valamint más több izületet érintő idült folyamat „fellobbantásában”, ezen állapotok súlyosbításában a dohányzás szerepet játszik.
A dohányzás oki tényezőként szerepel az ínygyulladás, s a fogágybetegség létrejöttében.
Az erős dohányzás az időskorú vakság egyik okozója.
A dohányzás a csontritkulás, az osteoporosis egyik rizikófaktorának tekinthető.
A dohányzás csökkenti a szervezet C, B-12 és B-6 vitamin tartalmát.