A DOHÁNYZÁS GAZDASÁGI „HATÁSAI”.
A CSALÁDI KÖLTSÉGVETÉS NÉHÁNY TÉTELE
- 2000-ben a családokban, háztartásokban élők közül az egy főre jutó évi nettójövedelem értéke a legszegényebb jövedelem-kategóriás csoportban kevesebb, mint 218 861 Ft, a leggazdagabb jövedelmi csoportban élők között pedig több, mint 656 127 Ft volt.
- A kiemelt két -- legszegényebb és leggazdagabb -- jövedelmi kategóriában, háztartásonként egy-egy fő élelmiszervásárlásra 72 250 Ft-ot ill. 162 351 Ft-ot
költött
- A jövedelem-kategóriáktól függetlenül a családok, háztartások egy dohányzó tagjának: káros szenvedélyének kielégítésére, cigaretta adagjának megvásárlására irányuló kiadása akár 100 000-200 000 Ft is lehet az elszívott cigaretták mennyiségének, árának függvényében (ma 20 db „füstölnivaló” ára
200-600 Ft körüli).
- (A dohányzás következményeként kimutatható „egészségi károk” közül a táppénz ill. gyógyszervásárlás miatti jövedelemveszteségek, kiadások pénzösszege csak „becsülhető”.)
Amennyiben egy családban, háztartásban a dohányzók száma 2 vagy 3 fő, akkor a
méreganyagokat, rákkeltőket, kábitószert és egyéb más egészségkárosító összetevőket tartalmazó dohánytermékekre kiadott pénzösszeg évi átlagban 300 000-450 000 Ft-ot jelent az együttélőknek! Ezen összegek felülmúlják az előbbiekben részletezett, az élelmiszerek vásárlására fordított kiadások mértékét.
Elgondolkoztató, hogy pénzért betegséget vásárolni, az önsorsrontó szenvedélynek inkább hódolni, mint a család, háztartás jólétét, jobb körülményeit biztosítani etikus-e, helyes-e, szolgálja-e az egészségmegőrzési-betegségmegelőzési célokat?!
Vissza | Előző | Következő